Naptár

április 2017
hkscpsv
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Névnap

Mai névnap: Zita Holnap lesz: Valéria

ÁROP 1.1.5/C

A honlap a „Bátor Nyírbátor”- Térségfejlesztési kapacitások megerősítése a Nyírbátori kistérségben című ÁROP 1.1.5/C projekt keretében készült el.

Kedvezményezett:

Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás

4300 Nyírbátor, Édesanyák útja 3.

Közreműködő szervezet:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
1016 BUDAPEST,

Gellérthegy u. 30-32.
Tel.: (01) 224-3100 

 

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap

Társfinanszírozásával valósul meg.

PIRICSE

Piricse Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, a Nyírségben található. A Nyírség hazánk második legnagyobb kiterjedésű hordalékkúp-síksága. 5100 km-es területe általában 20-30, helyenként 50 méterre szigetszerűen emelkedik ki a környező síkságból.
A Piricse helynév szláv eredetű, de az eredeztetés részletei vitatottak. Több szláv nyelvben megtaláljuk a név megfelelőit: szerb-horvát Proice, Poricje, szlován Porence, cseh Porici. E szláv helynevek eredeti jelentése "folyó melléke, folyóvidék".
A székelyföldön levő Pirics - Piricske helynevek azonban a magyar pilis - pirics - piricske "kopasz, erdő nélküli hegytető" szóból is származhatnak.

Piricse nevét az oklevelekben 1299-ben említik először írásos alakban. A XIV. század-ból már ismerjük tulajdonosa nevét is, ekkor Petrus de Piriche nevű kisnemesi család birtoka.
A XVI -XVII. század-ban több rokon kisnemesi család: a Görbedi, Palotai, Bogáti családok birtoka, de a Görbedi családbeliek az ekkortályt Nagypiricsének nevezett falu mellett Kispiricsét is birtokolták már a XVI. század-ban is.
A XVII. század-ban a település nagyrésze a Vay család-beliek birtoka, melyet a szatmári béke után akkori tulajdonosától, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányától – Vay Ádámtól elkoboznak, majd Kércsy Sándor és Jósa István vásárolja meg.
A XVIII. század-ban újra a Vay család birtoka a település egy része, majd a jobbágyfelszabadítás után az Erős, Gencsy család, és báró Horváth családok lettek birtokosai.
1922-től a település a nyírbátori járás körjegyzősége a hozzá tartozó környező településekkel együtt. 1950-től Nyírpilissel együtt, mint közös tanácsú község szerepel. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település.
1990-től önálló önkormányzattal rendelkező település.

TÁMOP 3.3.7-09/1 projekt

ÁROP 1.1.5/C projekt

TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0039

ÉAOP-4.1.3/A-11-2012-0006 - „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátás korszerűsítés

TÁMOP 6.1.2/LHH/11-A-2012-0014

ÉAOP-3.1.4/B-09-2010-0009

TÁMOP-5.1.1-11/1/A-2012-0003

TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0011