Naptár

április 2017
hkscpsv
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Névnap

Mai névnap: Zita Holnap lesz: Valéria

ÁROP 1.1.5/C

A honlap a „Bátor Nyírbátor”- Térségfejlesztési kapacitások megerősítése a Nyírbátori kistérségben című ÁROP 1.1.5/C projekt keretében készült el.

Kedvezményezett:

Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás

4300 Nyírbátor, Édesanyák útja 3.

Közreműködő szervezet:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
1016 BUDAPEST,

Gellérthegy u. 30-32.
Tel.: (01) 224-3100 

 

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap

Társfinanszírozásával valósul meg.

PENÉSZLEK

Penészlek község Szabolcs- Szatmár- Bereg Megye Dél- Nyírségi települése, Hajdú- Bihar Megyével és Romániával határos. Megközelíthető a Nyírbátor- Nyírábrány összekötő úton, vasúttal nem rendelkezik.
A település már a XIII. század előtt kialakult. Neve a Váradi Regestrumban szerepel először, 1215- ben. A XIV. században a kisnemesi Penészleki család, a XV. században az Álmosdi Csire János és László és más családok a birtokosai. Fekvésénél fogva a középkorban négy megyéhez tartozott: Középszolnok, Bihar, Szatmár és Szabolcs vármegyékhez. 1607- ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta. A XIX. század elején birtoka volt itt a máriapócsi Bazilita- rendnek, később a gróf Keglevich, Bernáth, Irinyi és Winkler családoknak.
Penészlek középkori lakossága túlnyomórészt magyar volt, de mellettük szláv származásúak is éltek a faluban. A későbbi századokban jelentős számban telepedtek be rutének. Az 1773.évi összeírás rutén falunak említi. A rutének Munkács vidékéről jöttek Kosztovics Tódor vezetésével. A lakosok anyanyelvüket sokáig megőrizték, az 1964.évi gyűjtés idején még találkoztak ruténul tudó idős emberekkel.
A Penészlek falunév szláv eredetű, de nem lehetetlen, hogy a pleso " tó " jelentésű szóból képzett Plesbnik - ból ered, mert a falu határában több nagy tó volt / Hosszú- víz, Mohos, Pecés- rét, Veres- rét /.
Penészleket 1919- ben csatolták Szabolcs vármegyéhez, azelőtt a Nagykárolyi járás része volt. 1924- től a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyék Mátészalkai járásához tartozott. 1938 - 1945 között a Szatmár vármegyei Nagykárolyi járáshoz sorolták. 1945- 50 között a megyék közötti terület- átcsatolások következtében Szabolcs vármegyéhez került. 1971 után a tanácsrendszer bevezetésével önálló tanácsú község lett.
A település lakossága folyamatosan csökken, jelenleg 1040 fő.
Építészeti emléke a 1876- ban újjáépített görög katolikus templom, mely Közép - Európa egyik legnagyobb belő terű temploma, festményekkel díszítve. A kétosztatú földházak vagy veremházak maradványai ma is megtalálhatóak.
A 3692 ha területből jelentős mennyiségű akác, tölgy, fenyő erdő található, mely apró és nagyvad élőhelye is, így vadásztatásra alkalmas. A külterület egy része természetvédelmi terület különleges növény- és állatvilágával.
A település legfonotsabb programjai: évente egy alkalommal templomünnep kirakodó vásárral, falunap június hónapban, szeptemberben szüreti felvonulás.

TÁMOP 3.3.7-09/1 projekt

ÁROP 1.1.5/C projekt

TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0039

ÉAOP-4.1.3/A-11-2012-0006 - „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátás korszerűsítés

TÁMOP 6.1.2/LHH/11-A-2012-0014

ÉAOP-3.1.4/B-09-2010-0009

TÁMOP-5.1.1-11/1/A-2012-0003

TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0011