Naptár

április 2017
hkscpsv
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Névnap

Mai névnap: Zita Holnap lesz: Valéria

ÁROP 1.1.5/C

A honlap a „Bátor Nyírbátor”- Térségfejlesztési kapacitások megerősítése a Nyírbátori kistérségben című ÁROP 1.1.5/C projekt keretében készült el.

Kedvezményezett:

Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás

4300 Nyírbátor, Édesanyák útja 3.

Közreműködő szervezet:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
1016 BUDAPEST,

Gellérthegy u. 30-32.
Tel.: (01) 224-3100 

 

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap

Társfinanszírozásával valósul meg.

NYÍRLUGOS

Nyírlugos a Dél-Nyírségben, a Ligetalján található. A 471-es számú útról leágazó alsórendű úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Nyírmihálydiban van. Tengerszint feletti magassága 160 méter, itt található a Nyírség második legmagasabb pontja. A Tisza és a Körös vidékének vízválasztó vonala. A város nyugati része közvetlenül határos Hajdú-Bihar Megyével.

A város nevének eredete eddig még tisztázatlan, de több elképzelés született a névadásról. A Nyír-előtag a nyírfára vezethető vissza. A Lugos utótagról három változat létezik. Az első változat szerint a település határában rengeteg vadszőlő (vagy vadrózsa?) termett és ezeket lugasokra futtatták fel. A második szerint a föld minőségéről kapta a Nyírlugos nevet, a harmadik szerint pedig a településen sokan foglalkoztak szőttesek készítésével és a vásznat lúggal fehérítették, így alakult ki a Nyírlugos név. Aránylag későn, a XIV. században a Guthkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok között. 1354-ben a Báthory család ecsedi ága osztozkodik rajta, ettől kezdve mindig a család Ecsedet birtokló ágáé volt.egy 1864-es feljegyzés, miszerint a lakosság nyelve magyar, szlovák és ukrán volt, de az 1900-as helységnévtár már csak magyar nyelvűnek tünteti fel a falut. Az első Magyarországi népszámlálás (1784-1787) idején Lugosnak 800 lakosa volt. Az összeírt 191 család 139 házban élt. A felnőtt férfiak közül egy pap, 98 paraszt, 67 paraszt örököse és 88 zsellér élt. Szatmár megye taksás nemeseit 1805-ben hívták össze. Lugoson ekkor már csak öt taksást találunk, ezek a vajda család tagjai. A település népességének alakulására nagy hatással volt az 1873-ban pusztító kolera-járvány. Körtvélyessy Gyula és Bánki György községi bírók visszaemlékezései szerint a falu lakosságának több, mint egyharmada elpusztult a járvány következtében. Azt a helyet, ahová a járvány áldozatait temették, ma is kolera-temetőnek nevezik. A századfordulón "Nyír Lugos"-nak 327 háza és 2030 lakója van. A mostoha természeti és gazdasági tényezők hatására a községből nagymértékű volt a kivándorlás. Főképpen Argentínába és Kanadába emigráltak az emberek. Az 1930-as évekig legalább 250 ember vándorolt külföldre. Nyírlugos népessége 1870-től 1960-ig emelkedő tendenciájú, ezt követően pedig 1975-ig csökkenést mutat. 1980-ban a népesség 96%-a, azaz 3596 fő a belterületen, 4%-a, azaz 160 fő pedig külterületen lakik.
A legutóbbi évtizedben a településen végbement jelentős változások, az infrastruktúra nagymértékű fejlődése, a várossá válás minden bizonnyal pozitív irányba tereli majd a népesség számának alakulását is, amely jelenleg 3200 fő.


Forrás: http://nyirlugosvaros.hu

TÁMOP 3.3.7-09/1 projekt

ÁROP 1.1.5/C projekt

TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0039

ÉAOP-4.1.3/A-11-2012-0006 - „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátás korszerűsítés

TÁMOP 6.1.2/LHH/11-A-2012-0014

ÉAOP-3.1.4/B-09-2010-0009

TÁMOP-5.1.1-11/1/A-2012-0003

TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0011