Naptár

április 2017
hkscpsv
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Névnap

Mai névnap: Zita Holnap lesz: Valéria

ÁROP 1.1.5/C

A honlap a „Bátor Nyírbátor”- Térségfejlesztési kapacitások megerősítése a Nyírbátori kistérségben című ÁROP 1.1.5/C projekt keretében készült el.

Kedvezményezett:

Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás

4300 Nyírbátor, Édesanyák útja 3.

Közreműködő szervezet:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
1016 BUDAPEST,

Gellérthegy u. 30-32.
Tel.: (01) 224-3100 

 

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap

Társfinanszírozásával valósul meg.

NYÍRGELSE

Nyírgelse község a Nyírségben, Nyíregyházától DK-re, mintegy 47 km távolságra található település. A 471-es számú úton közelíthető meg. Területén áthalad a Debrecen-Mátészalka között közlekedő vasút.

Aránylag későn, 1310-ben említik először, amikor a Gut-Keled nemzetség  tagjai osztoztak rajta pedig puszta személynévi eredetű helynév, tehát korábbi település lehet. 1387-ben már a Kállay család László nevű tagjáé volt. 1418-ban  még lakott hely, Pazonyi Albert birtoka volt két sor házzal, amelyben hét telek  volt, de csak négyen állott épület. Ez időben már két település áll e néven, Ógelse  és Egyházasgelse; az előbbi hamarosan pusztává lett. A XVI. század elején  Peterdi János adta el 222 aranyforinton Magyi Pálnak. A XVI. század közepén 2  portája volt, földesura Bornemissza Boldizsár. (Lukinich 389.) 1552-ben 18  dézsmafizető háztartása után 80-85 lakosa lehetett. Néhány évvel később Dálnoki  Székely Antal szerezte meg, és akkoriban pusztulónak mondják. 1563-ban Székely  Antal és felesége, Magyi Anna követelte vissza Szennyesi Mihálytól Gelse határát  és Ógelse pusztát, de a Szennyesiek továbbra is bírták egy részét. Nagyvárad  elfoglalása után ezt a területet a török alkalmilag hódoltatta, de gyakran  pusztította is. 1676-ban a népet elhajtotta. A XVIII. század elején több ízben  lakatlan, földesurai is gyakran változtak. A XIX. században, jobbágyfelszabadításig  jobbára kisnemes családok lakták, néhány telken volt csak jobbágycsalád.  1848 táján 34 nemes család élt itt, a lakók száma 430 volt. A határban van, ma is  élő helynév Baromlak, amelyet a Gut-Keledek 1310. évi osztozása is említ,  az 1406 évi határjárás alkalmával azonban ez már alighanem puszta. Ettől kezdve  a Gelsét birtokló földesurak puszta határa volt. A középkor óta Gelse Szabolcs  megyéhez, Baromlak és a hasonló sorsú Szalmad azonban Szatmár megyéhez  tartozott. Szalmad ugyanúgy Gut-Keled-birtok volt 1310-ben mint Gelse és  Baromlak, 1418-ban két sor ház állott a faluban, és nagyobb része Szalmadi  András fia Benedeké volt. Mindvégig osztozott Gelse és Baromlak sorsában.  A XVIII. század végén valamelyik földesura görök katolikus lakosokkal népesítette  be, de önálló faluvá később sem lett. A negyedik pusztát, Újlakot ugyancsak  1310-ben említik először, de aztán nyoma vész, önálló település aligha lehetett,  a XIX. század végén az Újtanya helynév őrizte meg emlékét.

Fejlesztési elképzelések:

  • Orvosi rendelő építése,bővítése
  • Szilárd burkolatú utak készítése, Teleház üzemeltetése
  • Óvoda rekonstrukciója
  • Szennyvíz beruházás
  • Iskola bővítés (felújítás)
  • Nappali szociális ellátás létesítése

Intézmények:

  • Kölcsey Ferenc Általános Iskola
  • tagintézmény Óvoda
  • Szent György Bentlakásos Szociális Otthon

Természeti értékek:

A Hoportyó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legmagasabb pontja, Baromlak-Újfalusi rét közti erdő.

TÁMOP 3.3.7-09/1 projekt

ÁROP 1.1.5/C projekt

TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0039

ÉAOP-4.1.3/A-11-2012-0006 - „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátás korszerűsítés

TÁMOP 6.1.2/LHH/11-A-2012-0014

ÉAOP-3.1.4/B-09-2010-0009

TÁMOP-5.1.1-11/1/A-2012-0003

TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0011