Naptár

április 2017
hkscpsv
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Névnap

Mai névnap: Zita Holnap lesz: Valéria

ÁROP 1.1.5/C

A honlap a „Bátor Nyírbátor”- Térségfejlesztési kapacitások megerősítése a Nyírbátori kistérségben című ÁROP 1.1.5/C projekt keretében készült el.

Kedvezményezett:

Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás

4300 Nyírbátor, Édesanyák útja 3.

Közreműködő szervezet:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
1016 BUDAPEST,

Gellérthegy u. 30-32.
Tel.: (01) 224-3100 

 

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap

Társfinanszírozásával valósul meg.

NYÍRDERZS

Nyírderzs az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyházától keletre mintegy 44 km távolságra található település. A 471- es útról Nyírcsászárinál leágazó úton vagy a 41-es útról Kántorjánosi községen keresztül közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza-Mátészalka vonalon Nyírcsászári.

A település igen korai keletkezésű, valamikor várjobbágyok lakták. Neve először 1298-ban fordul elő az oklevelekben egy itt élő nemesember nevében. Első ismert birtokosa az 1298-ban említett Lőrinc, aki a Petri család őse volt. A XIV. században a Kántor család birtokához tartozott. Nyírderzs már a középkorban népes helységnek számított. 1378-ban két utcája volt. Valószínűleg rokonság címén sorban részbirtokosokká váltak a faluban a környéken ismertebb középbirtokos nemesek: 1450-ben a Hodásziak, 1456-ban a Vay család és 1478-ban a Petneházy família. 1481-ben azonban a Báthoriak lettek a falu egyedüli földesurai.1579-ben Ibrányi László és Pál királyi adományképpen megkapták Derset a hozzátartozó pusztákkal együtt. A XVII. század folyamán zálogjog címén egy ideig a gróf Barkóczy család is birtokolta, de a jobbágyfelszabadulásig megmaradt a falu a Vay család és az Ibrányiak kezén. Míg a középkorban tiszta magyar ajkú lakossága volt a falunak, a XIX. század elején már mint vegyes etnikumú települést tartották számon. Egy korabeli feljegyzés szerint ebben az időben a település 493 lakójából 422 rutén, 45 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt. Egy 1864. évi felmérés adatközlője már azt írja a falúról, hogy "A lakosság magyarul beszél." A XVIII. században görög katolikus lakosokkal telepítették be az előző század során elnéptelenedett települést. Ebben az időben már görög katolikus temploma volt.

Közigazgatásilag Nyírderzs 1922-től körjegyzőség volt a Szatmár vármegyei Mátészalkai járásban. 1924-1938-ig a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyékben, a Mátészalkai járás Kántorjánosi körjegyzőséghez tartozott. 1950-től pedig a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírbátori járás Nyírcsászári körjegyzőségéhez. 1977 ápr. 1-jétől Nyírbátorhoz tartozó, ún. "városkörnyéki község" lett, kikerülve a járási hivatal kötelékéből. 1984. jan. 1-jétől közös tanácsú község Nyírcsászári településsel. 1989-ben Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó közös tanácsú község, majd 1990-től önálló község.

TÁMOP 3.3.7-09/1 projekt

ÁROP 1.1.5/C projekt

TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0039

ÉAOP-4.1.3/A-11-2012-0006 - „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátás korszerűsítés

TÁMOP 6.1.2/LHH/11-A-2012-0014

ÉAOP-3.1.4/B-09-2010-0009

TÁMOP-5.1.1-11/1/A-2012-0003

TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0011