Naptár

április 2017
hkscpsv
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Névnap

Mai névnap: Zita Holnap lesz: Valéria

ÁROP 1.1.5/C

A honlap a „Bátor Nyírbátor”- Térségfejlesztési kapacitások megerősítése a Nyírbátori kistérségben című ÁROP 1.1.5/C projekt keretében készült el.

Kedvezményezett:

Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás

4300 Nyírbátor, Édesanyák útja 3.

Közreműködő szervezet:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
1016 BUDAPEST,

Gellérthegy u. 30-32.
Tel.: (01) 224-3100 

 

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap

Társfinanszírozásával valósul meg.

KISLÉTA

Kisléta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyírségben található Nyíregyházától 30 km-re, Máriapócs, Nyírbátor és Nagykálló közelében. A község közigazgatási területe: 2.200 hektár, állandó lakosainak száma: 1794 fő.

Községünk neve 1322.-ben tűnik fel birtokként említve, amikor a Hontpázmány nembeli billyei Lőrinc és Ders fia László a Balogsemjén nembeli Mihály fiait, Lászlót és Mihályt eltiltja-e birtokának használatától. 1336-ban a Hontpázmány nemzettség szabolcsi ágai osztozkodnak rajta. Puszta  (possessio)  személynévből álló falunév.
A személynév (Leta-Letha) a szláv nyelvből való, s a „LJUT” – kegyetlen tő származéka. A község határába olvadt Erdőd, mely a községtől északra volt. 1316.-ban Erdeud néven kerül birtokként említésre. Bánki Lökös unokái kezén találjuk, akinek rokonai Petri Lőrinc fiai Erdődöt az ő Léta nevű birtokukhoz csatolták 1336-ban. A középkori okleveleken 1336-ban említik Kisléta templomát.

A 14. század folyamán a falu a Báthori-család birtokaként szerepelt. A Báthori család hanyatlásával a község határa kisebb-nagyobb részekre felaprózódott. Az 1600-as évektől a gróf Barkóczy család jelentős birtokkal rendelkezik. Jelentős birtoka volt a Löwey-családnak is. Az 1700-as években négy nagy család kezén volt a község határának jelentős része. Ezek közül történelmi jelentőségű a Jósa –család.

Jósa István a nyírbátori Minorita Templom egyik oltárát emeltette a Fájdalmas Anyaoltárt. A család ősét Jósa Miklóst 1687-ben az osztrákok kivégezték, fia az ősi Nyírségből a Dunántúlra Csepreg várában menekült. Itt született dr. Jósa István, aki 50 évig, 1787-1837 között vármegyei főorvos volt. Ebből az 50 évből 30 évet (1807-1837) Kislétán élt, innen járt be a kállói megyeházára dolgozni. Kislétán írta híres könyvét: „A helység bábálya„ címmel, ami később a szülésznők oktatására szolgált, de sok egyéb egészségügyi kiadványokat is megjelentetett. Kisléta ekkor a környék fejlődésének központja lett, amit tovább növelt Debrecen közelsége és a reformáció jelenléte. A református egyháznak akkor állandó jelleggel volt lelkipásztora, ami abban az időben sokat jelentett. Az Általános Iskola 1984-ben vette fel a nevét, szülőházát emléktábla őrzi ma is. Öt gyermekük volt: Károly, Apollónia, Johanna, Amália, és Péter. Péter fia volt dr. Jósa András a későbbi megyei főorvos, a mai megyei kórház névadója.

A Gencsy-család az 1800-as években jelentős birtokot szerez. A család fénypontját az 1920-as években éri el, amikor a feleség Újfalussy Eszter apja - aki megyei főispán, - igen jó viszonyba kerül Horthy kormányzóval és Kállay miniszterelnökkel. Gencsy Albertnek és gróf Hadik-Barkóczy Endrének volt itt jelentősebb birtoka. Gencsy Albert kúriájában kapott helyett a mai Ápoló-Gondozó Otthon.
Az 1800-as évek végétől a Gencsy-család mellett kialakultak az úgynevezett „nemesi birtokosok”, akik 1-3 telekaljával rendelkeztek (l telekalj=60 kh), ezek a Madácsy, Mikó, Petneházi, Szabó, stb. családok voltak. 

A két jelentősebb egyház (görög, református) 48 – 48 kh. földdel rendelkezett. Ebben az időben a faluban mint „állás” (fogadó, csárda, lócsere) működött, valamint 3 szárazmalom.

A Kislétaiak az 1848-49-es években a Nyírbátorban megalakult nemzetőrségben is részt vettek, a szabolcsi 48-as zászlóaljban szolgáltak, s részt vettek Budavár visszafoglalásában is. Az 1900-as években a Bröszt-család jelentősége növekszik meg, akik termény– és olajmalommal rendelkeztek. A műemlék jellegű református templom orgonáját is ők építtették 1931-ben.

Az I. világháborúban 33 kislétai esett el, a II. világháború idején elesettek és elhurcoltak száma 70 fő. A hősi halottak emlékére emlékművet állíttattak a község központjában.
Kisléta önálló tanácsú község, 1975. január l.-től Máriapócshoz tartozó közös tanácsú község, majd 1990-től önálló önkormányzatú község.


Vállalkozások száma: 60
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma: 90 %
Vezetékes gázzal fűtött lakások száma: 75 %
Belterületi utak szilárd burkolatúak.

TÁMOP 3.3.7-09/1 projekt

ÁROP 1.1.5/C projekt

TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0039

ÉAOP-4.1.3/A-11-2012-0006 - „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátás korszerűsítés

TÁMOP 6.1.2/LHH/11-A-2012-0014

ÉAOP-3.1.4/B-09-2010-0009

TÁMOP-5.1.1-11/1/A-2012-0003

TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0011